A vakbélgyulladások kétharmadához nem is kell műtét, elég az antibiotikum

orvos

Évtizedeken át tekintették a vakbélgyulladást – pontosabban a féregnyúlvány gyulladását, az appendicitiszt – vészhelyzetnek, amikor sürgősen ki kell műteni a beteg vakbelét, mivel félő, hogy a gyulladt nyúlvány kilyukad, ami életveszélyes lehet.

A képalkotó eljárások, mindenekelőtt a CT-felvételek segítségével ma könnyebb eldönteni, hogy a vakbél esetleg kilyukadhat-e vagy a beteget antibiotikummal, műtét nélkül biztonsággal lehet-e kezelni.

A vakbélgyulladásos páciensek majdnem kétharmadánál nem kell a kilyukadás veszélyével számolni, náluk elég lehet az antibiotikumkúra a műtét helyett – írták a Turkui Egyetemi Klinika kutatói a Journal of the American Medical Association szaklapban megjelent tanulmányukban.

Paulina Salminen és kutatócsoportja követte eddig a leghosszabb ideig a műtét nélkül, antibiotikummal kezelt felnőtt betegeket. A tanulmányuk alátámasztja a 3 évvel korábbi munkájuk eredményeit, amiket egyéves követési idő után kaptak.

A tanulmányt közlő lap szerkesztőségi cikke szerint „új korszak kezdődött a vakbélgyulladás gyógyításában”.

A vakbél-eltávolító műtét a leggyakoribb sürgősségi operáció világszerte, az USA-ban évente kb. 300 ezer esetben végzik el. A tanulmány azt mutatja, a műtétek jó része elkerülhető lehet – mondta Salminen.

A tanulmányban közel 500 felnőtt finn beteget vizsgáltak meg. CT-felvételek segítségével megállapították, hogy nem fenyegeti őket a féregnyúlvány kilyukadása. A csoport felét antibiotikummal kezelték, a többieket műtéttel.

A gyógyszerrel kezelt csoport tagjai közül százon kellett 5 éven belül vakbélműtétet végrehajtani – többnyire az antibiotikumkúrától számított első évben – a vakbélgyulladás visszatérésének gyanúja miatt. Az eredmények alapján az antibiotikumos kezelés sikerének aránya majdnem 64 százalék volt.

A műtétes betegek közül minden negyediknél léptek fel szövődmények, többek közt fertőzés a vágás környékén, hasi fájdalom és sérv, szemben a gyógyszerrel kezelt páciensekkel, akiknek csak 7 százaléka tapasztalt komplikációkat.

A gyógyszerrel kezeltek átlagosan 11 nappal kevesebb napot voltak betegszabadságon. Az első évben a kezelési költségeik közel 60 százalékkal voltak alacsonyabbak a műtétes betegekénél. (Az 5 éves kezelési költségek elemzését nem tartalmazza a tanulmány.)

Az operáción átesett finn betegeknél nem az ún. gomblyukműtétet végezték el, ami kímélőbb, hanem a hagyományos módon hajtották végre a vágást.

A gyógyszerrel kezelt páciensek a kórházban 3 napon át kaptak intravénásan antibiotikumot, majd 7 napon át szedtek tablettát otthon.

(MTI)


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com