A TRAGIKUS KÉZFOGÁS

Orbán, Pongrátz, Bánkuty - 1999,Parlament

A nemzetiszocialista szervezkedés kezdete Magyarországon.

Az elmúlt években lezajlott Üllői úti pogrom ismét rávilágított arra, hogy a náci, fasiszta és nyilas eszméktől hatvan év alatt sem sikerült megtisztítani Magyarországot. A hazai és nemzetközi hungarista mozgalmak kialakulásáról, jelenlegi helyzetükről, céljaikról és politikai kötődéseikről beszélgettünk Szemenyei-Kiss Tamás újságíróval, a Hungarista Mozgalom Hírszolgálatának egykori vezetőjével.
Orbán Viktor miniszterelnök 1999. október 21-én az Országházban fogadta a vitéz Bánkuty Géza vezette küldöttséget. A felvétel első alkalommal az amerikai szélsőjobboldali Szittyakürt hasábjain jelent meg

* Ön volt a Hungarista Mozgalom Hírszolgálatának utolsó vezetője 1994–1998 között. Mit kell tudni a Hírszolgálatról?

– 1946-ban a Nyugatra özönlött magyarok százezreiből a Nyilaskeresztes Párt külföldre távozott vezetői is létrehozták a nemzetiszocialista-hungarista eszme továbbélését biztosító szervezeteiket. A venezuelai Caracasban a hungarista állam legfelsőbb titkos tanácsa tagjai közé tartozott Henney Árpád altábornagy (Szálasi kijelölt utódja, a “Nemzetvezető” személye körüli miniszter), Tarnói László (Budinszky kabinetfőnöke) és Nyisztor Zoltán katolikus lelkipásztor alapította meg a Hungarista Mozgalom Hírszolgálatát (HMH). Ez egy illegálisan működő nemzetiszocialista központ volt, a többi kontinensen szétszóródott hungaristákat, a Nyilaskeresztes Párt háborús bűntettekkel vádolt tagjait kellett összefognia.

* Hogyan láttak munkához?

– Az óriási távolságok miatt a kapcsolattartás hatékony formájának a nemzetiszocialista szellemiség? sajtótermékek alapításának, fennmaradásának anyagi, erkölcsi segítését tartották.

* Mondjon egy-két sajtóterméket ebből a körből!

– Ausztráliában Kántor Béla, majd a Magyarországon sem teljesen ismeretlen Gede testvérek kiadásában megjelenő Út és Cél, Dél-Amerikában és Európában a Hídverők, a Hídfő, valamint a 24. Óra voltak a HMH legrangosabb orgánumai.

* Ön hogy került a HMH élére?

– 1988-ban politikai okokból hagytam el az országot, és Németországban telepedtem le. Ott keresetek meg a nemzetközi dokumentációs irodák vezetői , és felkértek arra, hogy vállaljam el az Alapítvány a Kommunizmus Áldozataiért nevű szervezet németországi igazgatóságát. Ez egy dokumentációs iroda volt. Abban az időben a legnagyobb németországi művészeti, politikai magazinnál dolgoztam, ezt az állást hagytam ott az alapítványnál végzendő munkáért.
Az irodát több mint három éven keresztül, 1993-as hazaérkezésemig vezettem. A hungarizmussal a németországi évek alatt kezdődött el a konkrét kapcsolatom. Eközben 1989-től Magyarországon már beindult  a nemzetiszocialista szervezkedés. A Hírszolgálat – ami kifelé egy sajtószervezet volt – gyakorlatilag a magyar nemzetiszocialisták központi szervezését látta el.

* Ez hogyan történt?

– Volt egy nagyon jól fedett ház a fővárosban, maradjunk annyiban, hogy Csepelen. Az ausztráliai, kanadai, amerikai központból jött az iroda anyagi támogatása, és természetesen a feladatok meghatározása is.

* Milyen feladatokat kaptak, és kik adták ezeket?

– A legfontosabb feladatunk az volt, hogy a Független Kisgazdapártot, az FKgP-t emeljük kormányba, így állt az utasításban. A mozgalmat Pákh Sándor, Pákh Imre és vitéz Bánkúty Géza finanszírozták, elsősorban ők voltak a hungarista mozgalom anyagi támogatói.

* Miért éppen a kisgazdákat segítették?

– Pákhék választották ki őket az akkori három magyarországi jobboldali párt közül. Egyébként a bukása előtt Szálasi is azt mondta, hogy amennyiben nem működhet tovább a nyilaskeresztes mozgalom, a kisgazdákat kell támogatni.

* Milyen célokat akartak elérni a kisgazdák támogatása által?

– Nem is elsősorban politikai, hanem szociális céljaink voltak, a hungarizmusnak megfelelően. Tömegmozgalmat akartunk szervezni, hogy a rendszerváltás kézzelfogható eredményt hozzon mindenkinek. Egy ideig tehát nem volt ebben politika, de a német nemzetiszocialisták külföldi szervezeteinek nyomására egyre több zsidózás, “a zsidók a hibásak mindenért” típusú szöveg került bele ebbe. A hungaristák nem akartak zsidólikvidálást, gázosítást meg hasonlókat. A német nácik vezetői azonban faji alapon pörgették a dolgokat, és az ő irányításuk alatt működött a Magyar Nemzetiszocialista Akciócsoport (MNA), a Györkös István-féle szervezet.

* Mit jelent a közvetlen irányítás? Telefonálgattak egymásnak?

– Nemcsak telefonálgattak, hanem össze is jöttek, többnyire Nürnbergben voltak a találkozók. A lényeg, hogy 1993-ra kiderült, ez az erőszakos irányvonal nem fog működni, ezért taktikát változtattak. Ismét létrehozták a hungarista mozgalmat: ez 1994. április 27-én történt meg, ekkor jelentette be Magyarországon a hungarista mozgalom újraindítását Györkös István, Szabó Albert és Ekrem-Kemál György.

* A kisgazdapárt hatalomba emelésétől kanyarodtunk el.

– Igen, meg volt beszélve, hogy a hungarista mozgalom segíteni fogja a kisgazdapártot, de volt egy kis probléma: nem tudtunk együttműködni Torgyánnal. Emiatt 1997-ben Magyarországra jöttek Bánkúty, Pákh Sándor és a többiek, és a következőt tárták elém: amennyiben a mozgalom nem kötelezi el magát egyértelműen az FKgP mellett, megvonják a mozgalomtól az anyagi támogatást. Mondtam, hogy akkor már el is kezdhetik, ugyanis a magyarországi hungarista tömegek, ez 200-300 ezer embert jelentett akkor, képtelenek együttműködni Torgyánnal. Bárkivel hajlandóak vagyunk, de Torgyánnal nem. Nemcsak, hogy hungarista nem volt, hanem kifejezetten az előző rendszer embere volt. Azt mondtam, ha Torgyánt onnan kiveszik, és beteszik mondjuk Lányi Zsoltot, vele tudunk dolgozni, mert ő hungarista.

* Mekkora támogatásról volt szó?

– Több millió dollár évente. Simon László volt megbízva az itthoni pénztárosi teendőkkel, aki ellen most büntetőeljárás folyik. Mi a HMH-ban nem foglalkoztunk pénzzel, mi azt mondtuk, hogy mondjuk szükségünk van két nyomdára, akkor kaptunk két nyomdát, vagy szükségünk van három autóra, szükségünk van két fénymásolóra. Mi csak az igényt adtuk be, ezután jött a szállítás. Megkérdezték, hová kérjük, Szekszárdra, Budapestre, Győrbe, Debrecenbe. És én is megkaptam a magam járandóságát havonta.

* Ezt a munkát főállásban tudta csinálni?

– Igen, teljesen függetlenítve voltam, én dolgoztam emellett újságíróként lapoknak, például az Esti Hírlapnak, Franka Tibor főszerkesztése idején, a Népszabadságnak, a Heteknek – két vagy három tucat újságban jelentek meg írásaim bel- és külföldön.

* Tudták Önről, hogy mi a “mellékfoglalkozása”?

Hogyne, természetesen, én a MÚOSZ-nak is tagja voltam 2001-ig. Azt hiszem, ha máshonnan nem, a tévéből meg a röplapokból tudta mindenki, hogy hungarista vagyok, de soha nem követtem el semmilyen bűncselekményt. Én irányítottam egy olyan hírszolgálatot, amit nem tiltottak be.

* Megtalálták a jogi kiskaput?

– Igen. Voltak jogászaink és bíróink, akik nekünk dolgoztak. És a rendszerváltás óta volt legalább 25 hungarista eszmeiségű parlamenti képviselőnk is.

* Visszatérve a kisgazdákhoz, Pákhék ultimátumot intéztek Önhöz.

– Igen, és csökkentették is a támogatást, sőt, 1997 végétől elkezdték favorizálni a különböző hungarista csoportokat egymás ellen. És én azt mondtam, hogy ebben a helyzetben nem vállalom tovább a Hírszolgálat vezetését. Ráadásul a velünk a háttérben folyamatosan együttműködő jobboldali pártok a nyilvánosság előtt többször elítélték a hungaristákat, elhatárolódtak tőlünk, kiváltképp akkor, amikor 1997-ben letartóztatták Ekrem-Kemál csoportját. Nálam tehát azzal telt be a pohár, hogy a nyilvánosság előtt megtagadtak minket.

* Mit érdemes tudni a Pákh családról?

– A családfő Pákh Sándor, mozgalmi neve “Pénztáros”. Megismerkedésünk idején kilencvenöt éves volt, eredetileg katonatisztként szolgált. Magyarországi ügyeit két személy intézte: unokája, Szrebrodolszki Maita és Pákh Imre, Pákh Sándor fia. Ő az ügyvezető igazgatója az Európa LTD-nek, ami valójában egy fedőcég, zuglói központtal. Pákh Imre beosztottja volt Simon László, aki Torgyán József tanácsadójaként vált ismertté az Orbán-kormány idején. 1998 előtt a Pákh családnak három-négy érdekeltsége volt Magyarországon, a 98-as kormányváltást követően azonban körülbelül száz cégben szereztek részesedést.

* Mivel foglalkoznak?

– A műtrágyagyártástól kezdve a mezőgazdasági vállalkozásokon át
a fegyverkereskedelemig sok mindennel, leginkább Észak- és Kelet-Magyarországon. Ők elsősorban üzletemberek, másodsorban hungaristák, ezért is neveztem a Pákh családot több cikkemben devizahungaristáknak.

* Említette Vitéz Bánkúty Géza nevét is. Ő kicsoda?

– Bánkúty 1956 után hagyta el Magyarországot. Előzőleg katonatiszt és kétszeres motorbajnok volt. Amerikában meggazdagodott, New England Machinery nev? céghálózata főleg műszaki cikkek kereskedelmével foglalkozik. Az ő érdekeltségébe tartozik a Szittyakürt nevű, Amerikában megjelenő hungarista lap. Orbán Viktor miniszterelnöksége alatt Szabó János honvédelmi miniszter ezredessé léptette elő.

* Korábban kapcsolatban állt Orbánékkal?

– Hogyne, az ellenzéki időszakában többször is találkoztak. Amikor Orbán Amerikában járt, és a sajtó az amerikai magyar emigráció képviselőivel történt találkozóiról írt, az azt jelentette, hogy találkozott Pákhékkal, Bánkútyval és másokkal is. De más fideszesek is jártak náluk, például a nemrég elhunyt Varga László is, vagy a KDNP-ből Hasznos Miklós, a MIÉP-ből Csurka István és Győri Béla, illetve Lentner Csaba vagy a már említett kisgazda Lányi Zsolt és Homoki János.

* A fotó, amelyen Orbán a Parlamentben fogadja Bánkúty Gézát, hol jelent meg eddig?

– Magyarországon sehol, Amerikában először a Szittyakürtben, majd a Spotlightban. Ez az amerikai nácik lapja. Ezután rúgták ki Orbán protokollfőnökét, aki felelős volt azért, hogy fényképfelvétel készült a hungaristákat fogadó miniszterelnökről. Tudtommal egyébként e miatt az eset miatt “haragudtak meg” Orbánra először az Egyesült Államok vezetői.

 

 

 

 

 

 

 

 


Tamás Szemenyei-Kiss

Szobota Zoltán
Hetek,2001 – Archívum
OSZK, Bibliotheca Nationalis


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com