A Microsoft-botrány lökést adhat Orbánék kitiltási ügyének (is)

rogán és orbán

Orbán Viktorék számára nem feltétlenül zárul le a Microsoft korrupciós botránya a peren kívüli megállapodással és a jelentős bírság kifizetésével: arra ugyan gondolni sem merünk, hogy a magyar hatóságok alapos vizsgálatot folytatva eljutnának az összes – akár a legmagasabb rangú – felelősig, s elmeszelnék azokat, de az Egyesült Államokban lehet még olyan mellékszála, amely komoly hatással lehet a magyar miniszterelnökre és környezetére. 

A Microsoft-ügy ugyanis újabb adalékot – és bizonyítékot – szolgálhat annak az eljárásnak a hivatalos megindításához, amelyet a Global Magnitzky törvény alapján kezdeményezett a jobbközép értékeket képviselő Frontiers of Freedom a Radványi Miklós elnökhelyettes által jegyzett beadványban. A Microsoft-botrány az eddigiek mellé további fontos amerikai támogatókat állíthat az eljárást kezdeményezők oldalára, köztük fontos szenátorokat is.

„A Microsoft-ügy nyomán két fronton is újból lépünk” – közölte a Hírklikkel Radványi Miklós külpolitikai és biztonságpolitikai szakértő, aki tavaly márciusban szövegezett meg és juttatott el hivatalosan beadványt a Magnitsky törvény keretében az amerikai külügy- és igazságügyi miniszternek, amelyben Orbán Viktor és további nyolc, Orbán-családtag, a kormányfő politikustársa és szűk körének tagja ellen kért szankciókat a feltételezett korrupciós tevékenység és az emberi jogok megsértésére irányuló cselekmények miatt.

Radványi már készíti is az eredeti beadványhoz fűzött kiegészítést, „hiszen a Microsoft-botrány újabb adalékkal szolgál a már korábban benyújtottakhoz”. Fel szeretnék ugyanis hívni a figyelmet erre az újabb korrupciós ügyre.

De tervez mást is a szakértő, aki szerint „az amerikai hatóságoknak mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a Polt Péter-féle magyar Legfőbb Ügyészség rendelkezésére bocsássanak minden, a magyar hatóságok által szükségesnek ítélt segítséget a nyomozás lefolytatásához”. Azt már mi jegyezzük meg, hogy egy kis noszogatás valóban nem ártana, hiszen – mint tegnap a Népszava nyomán a Hírklikk beszámolt róla – a magyar hatóságok bizony sunyítanak az ügyben: a rendőrség nem válaszolt arra, hogy indít-e hivatalból eljárást, az adóhatóság  semmitmondóan reagált a kérdésre; a Legfőbb Ügyészség pedig csak annyit közölt: bekéri az ügy iratait az amerikai szervektől.

A Frontiers of Freedom és Radványi Miklós mindenesetre személyesen tervezi tájékoztatni a Kongresszus, s kiemelten a Szenátus Igazságügyi Bizottságának (de más bizottságok) tagjait arról, hogy mi történik Magyarországon. „Átadjuk az eredeti Magnitsky-féle beadványt, s mellé a most készülő – a Microsoft korrupciós botrányt is tartalmazó – kiegészítést” – mondta portálunknak

Olyanokra különösen számítanak Radványiék, mint Lindsey Graham a Szenátus dél-karolinai elnöke, valamint Rand Paul, a nemzetközi korrupciós ügyek vonatkozásában nagyon aktív Kentucky állam szenátora, továbbá Ted Cruz texasi szenátor. Ez utóbbi két szenátor egyébként az Intézet Ronald Reagan-díjának a nyertesei között vannak; Rand Paul például éppen az idén június 11-én a washingtoni Trump International Hotelben tartott gálán kapta meg annak a deklaráltan Ronald Reagan politikai irányvonala mentén tevékenykedő intézetnek elismerését.

„Akárhogyan is, a Microsoft ügy mindenképpen újabb adalék ahhoz, hogy el kell indítani a hivatalos vizsgálatot” – szögezte le Radványi. Szerinte ez „mindenképpen rátehet egy lapáttal”. 

A Magnitsky törvény és a magyar érintettség

A Global Magnitsky törvény hatálya az emberi jogok megsértése mellett kiterjed a súlyos korrupciós ügybe keveredő kormányzati tisztségviselőre és társaira, valamint a pénzmosásra is, ha jogellenes a forrás, vagy eltitkolják a jövedelmeket az illetékes adóhatóságok elől. A Magnitsky listára felkerülőktől megtagadják a belépést az USA területére, bármely, az Egyesült Államokban lévő tulajdonát elkobozzák, s tilos bármely amerikai érdekeltségű pénzintézetnek kapcsolatot tartania vele. A listára magánszemélyek éppen úgy felkerülhetnek, mint szervezetek. Ajánlásokat civil szervezetektől is befogadnak, ezekről a pénzügy- és a külügyminisztérium dönt, nem ritkán kompletten benyújtott „vádanyagok” alapján.

Radványiék egy teljesen komplett vádanyagot nyújtottak be, többoldalas referencialistával egyetemben. Ezt fogják most kiegészíteni a Microsoft-botránnyal. Nem sokkal a Frontiers of Freedom beadványa után pedig egy másik, nagy tekintélyű jogvédő szervezet, a Human Rights First is saját beadványt készített.

A végrehajtási törvény a korrupciót tág értelemben kezeli: az állami vagyon illetéktelen használata, a magánvagyon kisajátítása személyes érdekből, az állami szerződéseket érintő korrupt cselekedet, a természeti forrásokkal való visszaélés és vesztegetés. Azokra is vonatkoztatják a törvényt, aki részt vesz a korrupcióból származó pénzek kezelésében, eltüntetésében.

Az érintettek

(a titulusok, ahogy a 2018 februárjában benyújtott dokumentumban  szerepelnek):
Orbán Viktor, Magyarország miniszterelnöke
Lázár János, miniszterelnökséget vezető miniszter
Rogán Antal, a miniszterelnök miniszteri rangú kabinetfőnöke
Polt Péter, Magyarország legfőbb ügyésze
Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke
Orbán Győző, Orbán Viktor édesapja
Lévai Anikó, Orbán Viktor felesége
Mészáros Lőrinc, Felcsút polgármestere
Tiborcz István, Orbán Viktor veje

A Microsoft-botrány

Mint tegnapi cikkünkben megírtuk, az amerikai igazságügyi minisztérium vizsgálata nemrég megállapította, hogy áthatja a korrupció a Microsoft magyarországi tevékenységét. A Microsoft erre megegyezést kötött az amerikai igazságüggyel: 25 millió dollár büntetést fizet, cserébe nem emelnek vádat a cég ellen, amiért 2013 és 2015 között a magyar leányvállalata és az Orbán-kormány korrupt módon – közvetítőcégeket és hivatalnokokat gazdagítva – kötött szerződést.  Az amerikai minisztérium és a Microsoft megállapodásának teljes szövegét nyilvánosságra hozta, s más kínos leveleket is közzétettek.

Az Orbán és kormánya számára legkínosabb részletek között van az, hogy 2014 júniusában a Microsoft magyar leányvállalatának egyik dolgozója az óriáscég redmondi központjának küldött e-mailjében egy utóbb korrupciósnak ítélt ügylet kapcsán szó betű szerint a következőket írta: „Egészen a miniszterelnökig mindenkitől begyűjtöttük a kormányban a jóváhagyást”. Amúgy Orbánt már tavaly tavasszal is összefüggésbe hozták a Microsoft korrupcióval.

A korábbi botrány szálai is magasra értek

Orbánék nem először sározód(hat)nak be az USA-ban, nem ez az első kitiltási botrányuk. 2014 októberében az Egyesült Államok megtagadta a beutazást hat meg nem nevezett – de utóbb a sajtóban nyilvánosságra került – magyar köztisztviselőtől. Az indok korrupció volt, s annak a jogi eszköznek a lehetőségét kihasználva született meg a kitiltás, amely a korrupcióban részt vevő vagy abból hasznot húzó személyeket sújtja. A kitiltás indokait az amerikai hatóságok nem ismertették, utóbb pedig azt tudatták, hogy az információkat a sajtóból és az internetről szerezték.

Pester Lloyd időszakos német nyelvű lap hozta le a hatos listát, amelyen Vida Ildikó, a Nemzeti Adó- és Vámhivatal akkori elnöke, Habony Árpád („Orbán Viktor személyes stratégiai főtanácsadója”),  Heim Péter (a Századvég Gazdaságkutató Zrt. elnöke), Giró-Szász András (az év nyaráig kormányszóvivő) és Lázár János államtitkár szerepelt, továbbá akkori sajtóhírek szerint más adóhatósági (közép)vezetők is. Volt, aki elismerte a kitiltás tényét (Vida Ildikó), mások tagadták (így Habony Árpád), a legtöbben nem nyilatkoztak meg az ügyben.

hirklikk.hu


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com