A MAGYAROK VILÁGSZÖVETSÉGÉNEK ( MVSZ ) IX. KONGRESSZUSA HATÁROZATRA EMELTE A PETŐFI KONFERENCIA ZÁRÓNYILATKOZATÁT

Untitled

Mint arról  legutóbbi írásunkban „PETŐFI KONFERENCIA: ULTIMÁTUM A MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIÁNAK !” címmel beszámoltunk,  az összejövetel messze túlmutat egy világhírű magyar irodalmi személyiség életrajzi adatainak tisztázásán. A legújabb Petőfi-kutatások eredményképpen, miszerint  – a költő Szabadszálláson született és Szibériában halt meg  – ugyanis nem csak Petőfit helyezik új fénybe , hanem magát,  a magyar történelmet is több ponton kiegészíthetik, módosíthatják.  

Untitled

Volt Petőfi Konferencia Szabadszálláson is

A forradalmár költővezér  életrajzi adatainak kutatása során több lényeges kérdés felmerül, amelyek taglalása jelen felvezetésemnek nem célja, de a tény megemlítése mindenképpen jobban érthetővé teszi, hogy miért tulajdonítanak   Magyarországon sokan a tudományos világból is  nagy jelentőséget a legújabb Petőfi kutatásoknak. Először is le szeretném szögezni, hogy különösképpen egy magát demokratikus jogállamnak tekintő Magyarországban minden magyar   embernek jogában áll minél pontosabban megismerni történelmét, s ez nem pusztán jogi, hanem erkölcsi kérdés is.  A több, mint 150 éves történelmi időszakból Petőfi kapcsán én három főbb momentumot kívánok megemlíteni.  Elsőként  vetem föl , hogy a Tudományosság jelen álláspontja szerint nem voltak olyan  hadifogoly egyezmények az osztrák és orosz állam között, miszerint  az magyar szabadságharcot leverő orosz csapatok magyar hadifoglyokat hurcolhattak volna Szibériába, Nos, ezt az állítást immáron több kutató is cáfolta a kutatások azon eredményei alapján, miszerint több külföldi levéltárban: Ausztriában, Romániában és Oroszországban is találtak erre vonatkozó dokumentumokat.  Ugyancsak több tisztázatlan kérdésre kaptak a kutatók választ az  akkor Nagy Háborúnak  nevezett I. Világháború idején orosz hadifogságba került magyar katonák sorsáról,akiknek egy része  az  I. Világháború és a II. Világháború között tért haza  és híreket hoztak az 1848/49-es Szabadságharc egykori hadifoglyairól is. Ugyancsak történelmi súlyúvá nőtte ki magát az a kérdés is, hogy  nem sokkal a rendszerváltás előtt, majd ezután még nagyobb intenzitással a  civil kezdeményezésekre folyó Petőfi-kutatásokba a Magyar Tudományos Akadémia nemhogy érdemben bekapcsolódott volna, hanem e kezdeményezésekhez ellenségesen viszonyult és viszonyul ma is. A Tudományosság  részéről egyébként rendkívül súlyos tévedés lenne azt vélni, hogy itt valami  sanda  célú prejudikációt akarnak elkövetni  a többnyire  egymástól független  kutatók az új kutatásaikkal , hanem arról van szó „mindössze” , hogy az új tények felfedése mennyiben alapoz meg   akár új következtetéseket és megállapításokat. Az MTA-nak álláspontom szerint is minimális kötelessége lenne tisztázni  pro vagy kontra  a jelen hivatalos álláspont ellentmondásait  az új kutatási tényekkel szemben.  Felvetődik a kérdés: Az MTA-nak ehhez  miért fűződik érdeke ? Miért fűződik ahhoz érdeke, hogy az az 1989/1990-es rendszerváltás, amely a világtörténelmi környezet változásai hatására bekövetkezett a térségben, s Magyarország épp a 19. századi polgári demokratikus forradalommal és az ezt követő Magyar Szabadságharccal vállalt kontinuitást, hogy e történelmi fordulat vezéralakja életrajzi adatainak tisztázásában a magyarságot nem pusztán bizonytalanságban hagyja, hanem lehetővé teszi, hogy az ügy a  politika játszóterévé váljék?!?  A magunk fajta igazságkereső embernek  ilyen hozzáállás sejtéseket  és gyanúkat vet fel, miáltal szemünkben a magyar tudományosság legfőbb megtestesítője, az MTA is hiteltelenné válik.

Untitled

Fotó: Ásatások Petőfi sírhelyén

Az MVSZ egyhetes augusztusi  IX. kongresszusán tíz különböző nemzeti kérdésben tartott  külön szakmai összejövetelt, melyek közül egy volt „ A HAMVAIDNAK ELHOZÁSA VÉGETT…” elnevezésű PETŐFI KONFERENCIA.  Az Amerikai-magyar Hírhatár részéről  mi ezen képviseltettük magunkat, s ilyen formán erről ált módunkban részletesen tudósítani, A Kongresszusi Határozat 25. pontjában azonban szerepel mind a tíz téma, mely az alábbiakban olvasható  és természetesen mellékeltük azon Petői Konferencia Zárónyilatkozatát is,melyről legutóbb tudósítottunk. A IX Kongresszus  – a többi között  – e   dokumentumot is határozati erőre emelte.  Az Érdeklődök számára ezúton is megjegyezzük,hogy  az MVSZ IX. Kongresszusa  teljes anyagának összeállítása könyv formájában kiadásra fog kerülni,  és bárhonnan a világból  megrendelhető lesz az MVSZ Székházában  , mely a címplakáton feltüntetett  utcában  található és érhető el telefonon is.

 

Lukácsi Bálint

 

„A PETŐFI KONFERENCIA  ZÁRÓNYILATKOZATA

A Magyarok IX. Világkongresszusának „Hamvaidnak elhozása véget..” –címmel, 2016. augusztus 16-17-én rendezett Petőfi Sándor – konferenciája (továbbiakban : Konferencia) a Széchenyi Évre tekintettel emlékezett a „legnagyobb magyar” életére és művére. Ugyanakkor foglalkozott Petőfi Sándor származásának, születési helyének és idejének vitatott dokumentumairól. Az elhangzott előadások megkérdőjelezték a kiskőrösi születés tényét és bizonyító adatokat vonultattak fel arra vonatkozóan, hogy Petőfi Szabadszálláson született.

Untitled

Petőfi aláírása

A Segesvár melletti eltűnést visszaigazolták az ismertetett dokumentumok, viszont hitelt érdemlően nyert bizonyítást az a tény, hogy csak súlyos sebesülést szenvedett Petőfi Sándor a csatában, de felépült és orosz hadifogságba esett. Sok ezer társával együtt Oroszország szibériai vidékére, Ő konkrétan a mai Burjátiába, ahol sajnos rövid életet élt, mert 1856-ban elhunyt. A konferencia résztvevői megismerkedhettek szibériai utóéletének a történeti, irodalmi megközelítéseivel, az oknyomozó újságírás által föltárt adalékokkal, a hadifogolynaplók bizonyságtételeivel, a kárpátaljai, ukrajnai, magyarországi, erdélyi Petőfi – kutatás számos dokumentumgyűjteményével.

Elhangzottak Petőfi szibériai szellemi hagyatékát föltáró grafológiai, asztrológiai előadások, sor került a Petőfinek tulajdonított orosz és magyar nyelvű versek ismertetésére, Petőfi barguzini leszármazottairól készült kötet bemutatására. Ez utóbbi keretében személyesen szólalt fel Ojuna Baldakova – Petőfi Sándor szépunokája – és beszámolt családi hagyományaikról, s a burjátföldi Petőfi – kultuszról.

A Konferencia nyílt levélben hívta meg tanácskozására a Magyar Tudományos Akadémia képviselőit, amit a MTA Kommunikációs Osztálya névaláírás nélküli válaszában elutasított.

Mindez azt bizonyítja, hogy a magyar tudomány még mindig az előítéletek foglya és nem tud megszabadulni  150 év tehertételétől, az igazság elkendőzésének és a napnál világosabb tények tagadásának gyakorlatától.

A Konferencia az elhangzott előadások kötete mellett a MVSZ Magyarságtudományi Füzetek sorozatában teszi közzé Tyivanyenko Sz. A. professzor magyarra fordított, s a burját Petőfi-kutatás alapművének tekinthető – könyvét.

A Konferencia résztvevőinak többsége elítéli azt a hivatalos gyakorlatot, mely szerint a legilletékesebb szakmabeliek egyes bizonyító erejű dokumentumokat figyelemre sem méltatnak, másokat eltitkolnak és elzárnak a kutatás elől és a már megcáfolt tények további hangoztatásával járulnak hozzá a történelemhamisításhoz, megengedve a tudományosság alárendelését a pillanatnyi politikai érdekeknek.

Kinyilvánítják, hogy a Petőfi – kutatás is megköveteli a hivatalos szakma hagyományos viszonyulásának megújítását, s a dialógust sem vállaló vagy arra alkalmatlan szakmai intézmények nem partnerei a munkájukat minden nehézség ellenére végző, elkötelezett Petőfi – kutatóknak. Ezért szükséges volna  egy Magyar Tudós Társaság alapítását és működtetését kezdeményezni, mely nemcsak ezen a téren, de számos más területen megfelel a szakmai partnerség és támogatás igényeinek.

A Konferencia leszögezi, hogy:

- a társadalom nyilvánossága megérdemli azt, hogy a tudomány igazságát  feltárják és hirdessék: a MVSZ mindent megtesz annak érdekében, hogy folytatódjanak a szibériai kutatások, Petőfi ottani életének minél alaposabb megismerése céljából, leszármazottainak megismeréséért és  életműve feltárásáért.

- a nemzetnek fejet kell hajtania az – eddig a puszta létükben is tagadott – Szibériába hurcolt magyar véreink – közöttük Petőfi Sándor – emléke előtt : – a MVSZ csatlakozni kíván a burját Petőfi – kultusz megemlékezéseihez és az ott élt és élő magyarok emlékhelyének kialakításához.

- szervezési és szakmai segítséget kell adni szakmai és turista utazásokhoz, hogy minél több magyar ember ismerhesse meg Petőfi és a többi honvéd száműzetésének helyszineit, életüket és mai leszármazottait.

- meg kell teremteni annak a lehetőségét, hogy a magyarság mindenkor leróhassa kegyeletét nagy költőjének a végső nyughelye előtt.

Úgy érezzük, hogy a Petőfi-konferencia beváltotta a hozzá fűzött elvárásokat és reményeket. Új információkkal szolgált, egyértelmű dokumentumokat sorakoztatott fel és bátorítást is adott a Magyarok Világszövetségnek a további munkálkodásra.

 

Kiss Endre József és Fuksz Sándor

   elnökségi tag               alelnök”

 

A Záró-konferencia a Záró-nyilatkozat      mellékleteiként annak részévé emeli a tíz szakmai konferencia vezetői      által beterjesztett beszámolókat és határozati javaslatokat. A Magyarok IX. Világkongresszusa szakmai konferenciáit az alábbi felsorolás nevezi meg:

  • Jövő a Szent Korona jegyében – nemzetstratégiai konferenciaDr. Drábik János és Bottyán Zoltán
  • In vivoorvos-konferenciaDr. Horváth Szabolcs és Prof. Dr. Egyed-Zsigmond Imre
  • Kárpát-medencei magyar vértanúság – történeti konferenciaDr. Botlik József
  • Trianon-100: „Hiszek Magyarország feltámadásában” – kiútkereső konferenciaBotos László
  • „Hamvaidnak elhozása végett…” – Petőfi-konferencia
  •  Fuksz Sándor és Kiss Endre József
  • Sémiták, árják és turániak – őstörténeti konferenciaDr. Aradi Éva, Dr. Bakay Kornél és Dr. Varga Tibor
  • A Fény üzenete – kulturális konferenciaDr. Grandpierre Atilla
  • A számítógépes szabványosításon túl – rovásírás konferenciaSzondi Miklós
  • 1956: Szabadság, tisztesség, méltóság – a 60. évfordulónak szentelt konferencia – Sujánszky Jenő és Hadady László
  • „Radványi Jenő” borászati konferenciadr. Borbély Zsolt Attila

 

Budapest, 2016. augusztus 20-án, Szent István napján A Magyarok IX. Világkongresszusa

A kiadmányt hitelesíti: Patrubány Miklós István Ádám, a Magyarok Világszövetségének elnöke”


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com