A magyar miniszterelnök szerint a globalizáció véget ért, a Kelet az új Nyugat

orbán putyin ingteget

A globalizáció régi modellje véget ért, a Kelet felzárkózott a Nyugat mellé, és a világ egy tekintélyes részének elege lett abból, hogy fejlett országok kioktatják például emberi jogokból, piacgazdaságból – mondta Orbán Viktor miniszterelnök hétfőn Pekingben a magyar közmédiának adott interjújában. 

Orbán szerint korszakhatárhoz érkeztünk, elvesztette lendületét a globalizáció régi modellje, amely arra épült, hogy a pénz, a profit, a technológiai tudás Nyugaton van, és onnan áramlik a szegényebb, kevésbé fejlett keleti országokba.

Az elmúlt évtizedekben – különösen a legutóbbiban – ez megváltozott: a gazdaság húzóereje nem Nyugaton, hanem Keleten van, pontosabban a Kelet felzárkózott a Nyugat mellé, technológiai fejlettség szempontjából a keletiek már nem maradnak el a nyugatiaktól, és „igazából legnagyobb mennyiségben pénz ma Ázsiában halmozódik fel”, ami „azután megindul visszafelé, Nyugatra”.

A magyar gazdaságban is azt látni – mondta a miniszterelnök -, hogy az elmúlt egy-két évben amerikai és európai nagy cégeket kínaiak vásároltak fel, ezért nőtt meg hirtelen a kínai kézben lévő magyar beruházások aránya. “Ez egy teljesen ellentétes mozgás azzal, mint amihez mi hozzászoktunk, illetve amit tanultunk a világgazdaság működéséről”.

Tanárok és diákok

Orbán szerint a világ egy tekintélyes részének azért is elege lett a régi globalizációs formából, mert az két részre, tanárokra és diákokra osztotta a világot, és egyre bántóbb volt, hogy néhány fejlett ország állandóan kioktatta emberi jogokból, demokráciából, fejlődésből, piacgazdaságból a világ nagyobbik részét.

Fotó: Sergey Guneev/Sputnik

A legerősebb, Kína ezért megindított egy más irányú mozgást – ezt hívják úgy: Egy övezet, egy út -, amely kifejezetten egymás elfogadására épül, “nincs tanár, nincs diák”; mindenkinek joga van – idézte Orbán a kínai elnököt – a saját társadalmi berendezkedéséhez, kultúrájához, megközelítéséhez, értékeihez. Nem megváltoztatni kell egymást, nem szövetségbe kell tömörülni, hanem „el kell fogadni egymást úgy, ahogy vagyunk”, és inkább össze kell kapcsolni ezeket az országokat, népeket, gazdaságokat.

Ezért gazdasági tartalmát tekintve a pekingi Egy övezet, egy út fórum elsősorban a hajózás feltételeinek megteremtéséről, vasutak, légikikötők, hidak építésről, úthálózatok fejlesztéséről, a régi Selyemút mentén fekvő népek modern kori összeköttetéséről szólt, mondta a miniszterelnök, akinek pekingi tárgyalásain komoly, elsősorban gazdasági-pénzügyi természetű megállapodások születtek. 

Ezek közül a leglátványosabbnak a Budapest-Belgrád-vasútvonal korszerűsítését nevezte, amellyel kapcsolatban a pénzügyi feltételeket is megvitatták, így hamarosan kiírhatják nyilvános pályázatra a közbeszerzéseket, és megindulhat a munka. Emellett arról is megegyezés született, hogy az Eximbank és a Magyar Fejlesztési Bank forrásokat mozgósít Kínából magyar kis- és középvállalkozások és Magyarországon beruházó kínai vállalatok érdekében.

Tisztelet Erdogannak

A fórumon Orbán találkozott Recep Tayyip Erdogan török elnökkel, akinek „mi mindig megadjuk a tiszteletet, különös tekintettel arra, hogy az európai biztonság tekintélyes mértékben rajta múlik, ideértve Magyarország biztonságát is, hiszen Törökország ma az a stabil ország, amely képes gátat vetni az illegális migrációnak”. Ezért a magyar-török kapcsolatok jó karbantartását a legfontosabb magyar nemzetbiztonsági érdekek közé sorolta.

Fotó: DAMIR SAGOLJ/AFP

Orbán tárgyalt Dzsargaltulga Erdenebat mongol miniszterelnökkel is: ezzel kapcsolatban a két ország közötti együttműködésben rejlő nagy lehetőségekre hívta fel a figyelmet, jelenleg ugyanis még nincs “számottevő gazdasági tevékenység”, pedig – jegyezte meg – a szimpátia, a közös történelmi múlt, a magyar eredetlegendák megteremtik ennek alapját.

Paksssal minden rendben

Vlagyimir Putyinnal világpolitikai és -gazdasági kérdésekről váltottak szót hosszabban, de „orosz-magyar kapcsolatokról nem kellett beszélnünk”, mert a legfontosabb kérdés, a paksi atomerőmű-fejlesztés jó úton, a maga rendje és módja szerint halad, mondta Orbán.

Végül a Tienanmen téri Hősök emlékművének megkoszorúzásával kapcsolatos ellenzéki bírálatokra úgy reagált: a szamárság ellen nincs orvosság. A magyar politikában eddig volt egy – a jobb- és a baloldalra is kiterjedő – közmegegyezés: „sosem tettük szóvá azt, hogy ha elérkezünk (…) Kínába, akkor az itteni hősi emlékművet megkoszorúzzuk” – mondta, hozzátéve: “azt a hagyományt folytattam, amit még Göncz Árpád nyitott meg”, és őt akkor ezért a jobboldal nem kritizálta.

A miniszterelnök szerint az a helyes, ha most a baloldal is hasonlóképpen viselkedik, mert Magyarországnak az az érdeke, hogy jó kapcsolatrendszere legyen Kínával. „Az ilyen kérdéseket is, a szimbolikus kérdéseket is szerintem mindig a magyar nemzeti érdekből kell levezetni, úgy, ahogy azt korábban Göncz Árpád is tette” – fogalmazott, megjegyezve, hogy példaként hozhatná a belga királyt vagy miniszterelnököt is: „ha nekik nem derogál, akkor miért derogálna az” a magyar kormányfőnek.

(MTI)


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com