A facebook sokmindent „elbír”, azt mutatsz magadról, amit csak akarsz

álarc

Másmilyennek mutatjuk magunkat, mint amilyenek vagyunk.

A virtuális világban, a közösségi oldalakon igyekszünk a lehető legjobb színben feltüntetni magunkat.

Kevesen vállalják, hogy éppen rossz napjuk van, hogy szomorúak, vagy uram bocsá’, most csalta meg őket a kedvesük.

Mondjuk, ezzel senki sem szívesen dicsekszik, nem is feltétlenül kell nyilvánosságra hozni, aki mégis megteszi, leginkább mást okol, másra mutogat.

1313731259-x_2wy8

Hiszen emberek vagyunk, vannak érzéseink, amiket vagy kiélünk, vagy megélünk, vagy nem élünk meg.

Aki kiéli, az a másikra mutogat, aki megéli, az vállalja a felelősséget azért, amit érez, hiszen az „én érzésem”, bármi is váltotta ki. Aki nem éli meg, az pedig elfojtja.

A facebook bármit „elbír”, azt mutatsz magadról, amit csak akarsz. És a nagy többség, aki nem ismer igazából, legtöbbször el is hiszi neked. Mert nem tudják, hogy hazudsz, leginkább magadnak.

1352988235.0513-hazugsg-f

A látszólag jól működő kapcsolatok, ahol csak szex nincs, hetek, hónapok, évek óta.

A látszólag Minta Anya, aki éppen csak a gyermekével nem törődik.

A „Jól vagyok!” mögötti segélykiáltásokat csak azok nem veszik észre, akik saját maguk is olyat mutatnak, amiről pontosan tudják, hogy nem igaz.

A mosolygós képeken néha azt látni, hogy az arcok olyan álarcok, amelyek letéphetetlenül ráfagytak viselőjére, aki nem látja – mert nem képes rá -, hogy az erőltetett vigyor egy idő után vicsorrá válik.

álarc

És nem tudja, hogy a szeme elárulja, hogy mosolya nem valódi, s látszik, hogy belül éppen fél, vagy szomorú.

Az erőltetett nevetések keserű jajkiáltások, a sírás helyett.

Te is ezt teszed? Miért is?

Mert észre sem veszed. Mert nem nézed meg, hogy mit is teszel valójában. Mert a szembenézéshez erő kell, a szembenézés olykor fáj, és tudod, ha megnéznéd, mit csinálsz és felismernéd, hogy tévúton jársz, beismernéd, hogy becsapod magad, tenned kéne valamit. Ehhez pedig sok erő kell.

Inkább hazudozol, játszod tovább a magadra erőltetett szerepedet, míg ki nem fáradsz, míg az elméd azt nem mondja, hogy elég volt.

Hisz a többiek is ezt teszik.

Pehl Ildikó


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com