75 év feletti daganatos betegek nem kapják meg a legmodernebb terápiát?

daganatos betegek

Magyarországon évente egy közepes város lakosságának megfelelő ember – több mint 30 ezer beteg – veszti életét daganatos betegség miatt. Rákstatisztikáink rettenetesek. A problémák túlmutatnak azon, hogy az idősebbek megkapják-e a legdrágább kezeléseket.

Nemrég kavart hatalmas port a hír, mely szerint a 75 év feletti daganatos betegek nem kapják meg a legmodernebb terápiát. Bár ezt a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő cáfolta, és azt állítja, hogy az idősebbek méltányossági kérelmeit is ugyanazon szempontok szerint bírálják el, mint másokét, nyílt titok, hogy előrehaladottabb életkorban nehezebb hozzájutni a drágább gyógyszerekhez. Az állam egyszerűen azt nézi, mennyibe kerül egy-egy, a kezelés által nyerhető életév, ehhez igazítják a finanszírozási döntéseket. Ez alapján pedig az idősebb betegek több milliós kezelési költségét nem feltétlen állják, pláne akkor, ha az élettartam még a terápia mellett is csak hónapokkal, illetve néhány évvel lehetne meghosszabbítható. Ez viszont nem orvosi, hanem inkább társadalmi kérdés: meg lehet-e fizetni az adott esetben 10 milliós kezeléseket olyan betegeknél, akiknek a várható élettartama nagyon rövid, miközben fiatalok halnak meg amiatt, mert nem férnek hozzá időben a legmodernebb diagnosztikai eljárásokhoz, sebészeti ellátáshoz, korszerű terápiákhoz.

Feszültséget kelt az is, hogy a már régóta ismertek mellett egyre több olyan diagnosztikai módszer és készítmény létezik, amelynek hatásossága bizonyított, a közfinanszírozott ellátásban dolgozó orvos viszont nem adhatja azt a betegeinek, egyszerűen azért, mert nem megfizethető. Ilyenkor komoly kérdés az, hogy ezt a betegnek elmondja-e, hiszen feloldhatatlan konfliktushelyzetet okozhatnak azzal, hogy a betegek többsége saját zsebből nem tudná megfizetni ezeket.

Rengeteget nyomnak a latban a döntéseknél a páciens egyéb betegségei is. Például ha valakinek olyan szívbetegsége van, amely mellett már csak hónapjai vannak hátra, akkor – bármennyire is kegyetlenül hangzik ez – nincs értelme több milliós költséggel olyan gyógyszerrel kezelni, amellyel csak a daganatra lehet hatni, de a beteg túlélését nem lehet vele megnyújtani.

Sokan az új gyógyszerek szerepét, az általuk nyújtotta lehetőségeket is túlértékelik. Ezek a készítmények ugyanis nagyon drágák, és bár ha adott genetikai háttérrel rendelkező válogatott betegcsoport kapja őket, akkor valóban hatékonyak lehetnek, ám ha valaki nem tartozik a szerencsések közé, akkor alkalmazásuk teljesen felesleges.

– Nagyságrendileg 300-féle daganattípus van, melyeket 600 daganatgén okozhat. Ezek kódolják azokat a kóros fehérjéket, amelyek miatt a daganatos betegségek kialakulnak. Ezeket a gének által kódolt fehérjéket célozzák a legújabb daganatellenes gyógyszerek – mondja Peták István, az úgynevezett precíziós onkológiai ellátáshoz szükséges diagnosztikai, informatikai fejlesztésekkel foglalkozó Oncompass tudományos igazgatója.

A helyzetet az bonyolítja, hogy a jelenleg ismert 600 génnek 3 millió egyedi mutációja fordulhat elő, egy betegben pedig több hibás gén is lehet. Emiatt kell külön szoftver és szakértői csapat, amely a vizsgálatokat kiértékeli. Ezt a munkát elsősorban molekuláris infobionikusok végzik – ők főképp molekuláris biológiát és matematikát tanulnak, itthon jelenleg csak a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen képzik őket. Munkájuk segíti összekapcsolni az egyes gyógyszereket a konkrét daganatokkal, ezáltal lehetővé téve a személyre szabott terápiát.

Egy-két daganatgén vizsgálatára már az állami rendszerben is van mód: ezek azok a gének, amelyeknek fehérjéire már van finanszírozott, törzskönyvezett gyógyszer. Ezeket a vizsgálatokat a célzott gyógyszerek rendelése előtt kötelező elvégezni az onkológiai centrumokban, anélkül a gyógyszer nem is adható. Tüdőráknál például már van olyan gyógyszer, amelynek finanszírozását konkrét biológiai marker meglétéhez kötik, de pusztán azért, mert az azzal nem rendelkező betegeknél a célzott készítmények hatástalanok. Olyan tüdőrákra való gyógyszer is van, amelyet csak eredményességi alapon finanszíroznak. Ennél az első hónapok kezelését a gyógyszergyár támogatja, ha pedig a beteg reagál a kezelésre, a társadalombiztosító is fizet. Magyarán a biztosító biztosra megy. A gond viszont az, hogy az állami rendszerben nem igazán érhetőek el azok a komplex molekuláris diagnosztikai vizsgálatok és kapcsolódó informatikai szolgáltatások, amelyek részletes képet adnak a daganat molekuláris hátteréről, hogy ezzel pontosabban előre lehessen jelezni a forgalomban lévő célzott gyógyszerek hatásosságát vagy hatástalanságát.

A személyre szabott onkológiai kezelésekre fókuszáló program 3 évig fut 3,2 milliárd forintos keretből. Szervezésében és lebonyolításában az Egyesített Szent István és Szent László Kórház, az Országos Onkológiai Intézet és két vállalkozás, az Oncompass Medicine és a 4iG vesz részt, célja pedig az, hogy a László Kórház vezetésével elinduljon egy olyan klinikai vizsgálat, amely felméri a jelenlegi kezelések hatékonyságát, illetve olyan molekuláris biomarkereket határoz meg, amelyek a jövőben hatékonyabbá, egyben költséghatékonyabbá tehetik a kezelési stratégia kiválasztását. A másik cél, hogy létrejöjjön egy olyan adatbázis, amelyből kiderül, hogy a hazai daganatos betegek tumorát milyen gének hibái okozzák leginkább. Ezt a részletes onkogenomikai vizsgálatot az Országos Onkológiai Intézet végzi. A program célja az is, hogy az adatbázis által létrejöjjön egy olyan rendszer, amely a molekuláris diagnosztikára épülő kezelések döntéshozatalát informatikailag támogatja.

– A precíziós onkológia paradigmaváltást hozhat, innentől kezdve ugyanis a gyógyszerekkel a génhibák miatt rosszul kódolt kóros fehérjéket lehet támadni. Ezt speciális gyógyszerek alkalmazásával lehet elérni, és bár Magyarországon ezek közül nem mindegyik finanszírozott, a világon már 58 ilyen készítmény érhető el. Emellett 450 klinikai vizsgálat is folyamatban van. Ilyen célzott terápia leginkább a tüdőrák, a vastagbélrák és az emlőrák ellen áll rendelkezésre, de ritkább daganatok esetében is egyre több a lehetőség – mondja Peták István. A program tulajdonképpen azt fogja vizsgálni, hogy ezen célzott készítmények használata, illetve a diagnosztikai vizsgálatok bevezetése milyen eredményt hozna a gyakorlatban.

Olyan öntanuló informatikai rendszert is létrehoznak majd, amely a terápiás válaszok függvényében – tehát a betegek gyógyulásától függően – fejlődik, és egyre jobban összefüggésbe tudja hozni a genetikai eltéréseket a terápiára adott válasszal. Itt jön a képbe a társadalombiztosítás, amely ezáltal könnyebben és gyorsabban kiválaszthatja azokat a célzott gyógyszereket, amelyeknek tényleg hasznuk van. Ez azért is fontos, mert ezek a készítmények nagyon drágák, ha pedig nem a megfelelő betegen alkalmazzák őket, hatástalanok.

A precíziós onkológiai programok tehát drágák – az alapvizsgálatok pár százezer forintból kijönnek, de ha többször kell elemezni őket a beteg ellátása során, már milliós tételről beszélünk –, de a költséghatékonyságot növelik. Ennek oka egyszerűen az, hogy vele a gyógyszer-rezisztenciát előre lehet jelezni, ezáltal a beteget meg lehet óvni azoktól a felesleges kezelésektől, amelyek havonta kerülnének több millió forintba. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az érintett valamivel még tovább is élhet amiatt, mert nem kap plusz megterhelést jelentő, mellékhatásokkal járó hatástalan kezelést. Jobb esetben viszont meg is lehet találni azokat a gyógyszereket, amelyek a leghatékonyabbak lehetnek.


*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com