20 régi magyar szólás, amit nem fogsz tudni idegen nyelvre lefordítani

regimagyar

Persze megpróbálhatod. Át tudod ültetni más nyelvre azt, hogy zákányos úton, lerifrancolt lóval bajos utazni? szeretlekmagyarorszag.hu

1. Zsirodat, mázodat ne vesztegesd rája

Ne is foglalkozz vele, mert nem éri meg.

2. Apja is ember volt, vasvillával ette a szérdéket

Ezt a butaságra, az ostoba emberekre, buta cselekedetekre értették. Mi az a szérdék? Aludttej…

aludttej

3. Feltartja orrát mint a zámolyi borju

Ha gőgös, felfuvalkodott emberről volt szó.

4. Én is voltam valaha szép asszonynak kocsisa

Amikor azt akarjuk kifejezni, hogy mi is számítottunk egykor, voltunk mi is fiatalok, szépek, erősek stb.

 

szolas3

5. Bus vadkan a tölgyfa gyökerének is neki vágja agyarát.

Ha valaki nagyon elkeseredik, az mindennek nekimegy.

 

Munkácsy_Paraszt_interieur

6. Oda a vese, de itt a szaga

Meglett a tolvaj, aki ellopott valamit.

7. Fogas a verőfény

Egyik kedvencünk ez az időjárással kapcsolatos szólás. Jelentése: hiába süt a nap, csípős hideg van.

hideg

8. Ha nyálával jóllakhatnék, soha se pökné ki.

A zsugori emberekre mondják, akinek szinte fáj akár egy fillért is kiadni valamire.

9. Az élőt a holtak hagdossák

Rosszindulatú emberek rágalmaznak valakit, aki nem szolgált rá erre.

nyitokep_szolasok

10. Haluskát főznék, ha túró volna, de liszt nincs

A túrós tésztához se liszt, se túró nincsen. Vagyis: semmi sincs, nem lehet megcsinálni. Végh Antal írta Terülj asztalkám! című könyvében: “Túrós csuszának, túrós galuskának, káposztás kockának meg mi mindenfélének még csak úri helyen emlegették; a főtt tészta neve Szatmárban mindenkor és mindenütt: haluska!”

11. Igézt volt neki

Valaki rájött, hogy átlátnak rajta, és sejtik a valódi szándékait.

12. Sári vári labancz.

A hasznavehetetlen katonára mondtak régen

 

labanc

13. Aba nem posztó

Ahhoz, hogy megértsük a szólást, több dologgal is tisztában kell lennünk. Abán itt nem a 4400 lelkes Fejér megyei települést értik, hanem azt durva, festetlen, és emiatt olcsóbb szőrszövet, amelyből egykor a cselédek, szerzetesek, illetve a “közrendűek” ruhái készültek. Erdélyi János ezt így magyarázza az 1851-ben kiadott Magyar közmondások könyvében: “Aba faj, posztó nem. Mikor a faj és nem (species et genus) a tagadó nem (non) szóval köttetnek öszve, az mindig roszat, kevés becsüt jelent a magyar közmondásokban, p. “kása nem étel; egres nem szőlő” stb., mintha mondatnék: a kása rosz étel, az egres rosz szőlő.”

14. Bugyli bicska fanyelű, ha elvész is, megkerül.

Világos, mint a nap: rossz pénz nem vész el. Na, de mi az a bugylibicska? Olcsó kis zsebkések, fából készült nyéllel és rendszerint nem a legjobb minőségű fémből kovácsolt pengével. Összecsukva hordták, és a zsebben tárolták, nem a csizmaszárban, mint a komolyabb késeket. Egy alma csutkájának kivágására alkalmas a bugylibicska, de például a hús szeletelésére már nem.

 

86810

15. Dorongot vetettek eleibe.

Ez azt jelenti, hogy valakit megakadályoznak a céljai elérésében. Mi a dorong? Vastagabb farúd, faág.

16. Kutya baja, mint a kiséri halottnak.

Mi a szólás alapja? Egy legenda, amely szerint a Kiséren a halottnak hitt ember megmozdult. Kutyás szólásokban is bővelkedik a néphagyomány: “kutyául vagyok”, “eben guba”, “a kutyafáját”, “eb ura fakó”. Ennek oka az, hogy a kutyák már a honfoglalás előtt kísérték az állattartással foglalkozó magyar törzseket.

17. Mindegy, ha csákány förgeteg hull is.

A néprajzi források szerint Hódmezővásárhelyről ered ez a szólás, jelentése pedig az, hogy valamit bármi áron, “tűzön, vizen át” is véghezviszünk, nem tántoríthatnak el bennünket a szándékunktól. A förgetegen itt erős vihart értsetek.

18. Polcot ígér másnak, holott a kenyérbe alig vágja fogát.

Vagyis: nehezen teljesíthető ígéreteket tesz.

19. Úgy szánts, hogy boronálni lehessen.

Ma úgy mondanánk: dolgozz igényesen, hiba nélkül. Dolgozz úgy, hogy a munkádra lehessen alapozni a következő munkafázist. A földművelésben a szántást (a talaj mélyebb átforgatását) követte a boronálás, amely során csak a talaj legfelső rétegeit egyengetik el, teszik porhanyósabbá.

20. Zegernyés időben, zákányos úton, lerifrancolt lóval bajos utazni.

Imádjuk! Pontosan azért, mert szinte magyar-magyar szótár kel a megfejtéséhez. Nézzük csak végig, szóról szóra, mit jelent! A zegernyés idő: hideg, cudar, jellemzően esős vagy havas idő. A zákányos jelentése nyálkás, piszkos lében úszó. A lerifrancolt szó helyett ma azt mondanánk: hullafáradt, lestrapált.

viharapusztan

Munkácsy Mihály: Vihar a pusztán


4 Comments

  1. Váradi Gabriella said:

    Great! The Hungarian language is inexhaustible. Remek. A magyar nyelv kimeríthetetlen.

*


*

Top
Facebook Auto Publish Powered By : XYZScripts.com